Az egyetemre való átállás egy összetett folyamat, amely során megismered és elfogadod az egyetemi élet szabályait, szokásait és elvárásait. Ez a változás több területen is kihívások elé állít.

Az egyetemi élethez való alkalmazkodás nem egységes, több fő területe van. Az alkalmazkodás típusai:

• A kognitív alkalmazkodás hozzájárul a kritikus gondolkodás és az autonómia fejlődéséhez, valamint segít az önálló teljesítmény elérésében.
• A szociális alkalmazkodás lehetővé teszi, hogy új kapcsolatokat építsünk ki, megismerjük szaktársainkat, tanárainkat, valamint új barátokat szerezzünk.
• Az érzelmi alkalmazkodás arra szolgál, hogy megbirkózzunk az egyetemi élettel járó nehézségekkel, kihívásokkal, mint például az elvárásoknak való megfelelés, új szerepkörök kialakítása vagy a szülőktől való függetlenedés.
• Az időmenedzsmenthez kapcsolódó alkalmazkodás arra szolgál, hogy segítsen hatékonyan gazdálkodnunk a rendelkezésünkre álló idővel, szem előtt tartva azt, hogy az egyetemen sokkal nagyobb autonómiával rendelkezünk, így meg kell tanulnunk beosztani a tanulásra és a szórakozásra szánt időnket.

Az alkalmazkodás mint a feltörekvő felnőttkor időszaka

Maga az átállás, az alkalmazkodás egy hosszabb folyamatot igényel, amelyet a feltörekvő felnőtté válás időszakának nevezünk. A kutatások azt mutatták, hogy ez a folyamat valahol 19 éves korunk környékén kezdődik, és egészen 24-25, sőt, a legújabb kutatások értelmében 29-30 éves korunkig eltart. Ez az időszak lényeges szerepet játszik a karrierfeltárás szempontjából, hiszen ebben az időszakban fedezzük fel szakmai érdeklődésünket, értékeinket, lehetőségeinket.

Ugyanakkor ez a bizonytalanság, az instabilitás időszaka is. Vajon jól döntöttem? Tényleg ezzel szeretnék foglalkozni? Lesz elegendő időm és energiám arra, hogy véghez vigyem mindazt, amit elterveztem? Ilyen és ehhez hasonló kérdések fogalmazódhatnak meg bennünk, hiszen ami eddig biztos volt – líceum, szülők közelsége, pontosan meghatározott keretek – most bizonytalanná vált – egyetem, szülőktől való függetlenedés, saját időbeosztás. Ugyanakkor ebben az időszakban, amelyben már nem is vagyunk tinédzserek, de még felnőttek sem teljesen meg kell küzdjünk ezzel az átállási folyamattal, amely megköveteli, hogy több időt szánjunk önmagunkra, foglalkozzunk a saját személyünkkel.

Az alkalmazkodás előnyei

Ahhoz, hogy ez az átállási folyamat sikeres legyen, meg kell tanulnunk alkalmazkodni az új helyzetünkhöz. Ez a folyamat számos előnnyel járhat:

• Javulhatnak a tanulmányi eredményeink. Ha új tanulási stratégiákat sajátítunk el, és aktívan részt veszünk a kurzusokon, szemináriumokon, valamint merünk kérdéseket feltenni, jobb eredményeket érhetünk el.
• Fejlődhetnek a készségeink, kompetenciáink. Az egyetem segít fejleszteni a felelősségvállalást, az autonómiát, a kritikus gondolkodást, valamint olyan transzverzális készségeket is, mint a kommunikáció vagy a csapatmunka.
• Fejlődhet az önbizalmunk és a motivációnk. A sikerek növelik az önbizalmunkat, ami további motivációt ad a tanuláshoz.

Az alkalmazkodás kihívásai

Az egyetemi élet ugyanakkor tele van kihívásokkal, amelyek a rugalmasságot és rezilienciát igényelnek. A reziliencia segít szembenézni a stresszel, a nehézségekkel és a komfortzónádból való kilépéssel járó kellemetlenségekkel.

Kihívásokkal, nehézségekkel mindnyájan szembesülünk, főleg a folyamat elején. Elképzelésekkel, elvárásokkal hagyjuk el a családi házat, amelyek sok esetben nincsenek összhangban a valósággal, így nem mindig azt kapjuk, amire számítottunk. Megszoktuk az iskolai rutint, az ott elsajátított tanulási technikákat, a szigorú programtervet, amelyek sok esetben az egyetemen már nem működnek. Itt sokkal nagyobb szabadsággal, autonómiával rendelkezünk, így magunk kell beosztanunk a rendelkezésre álló időnket.

A sikeres alkalmazkodás legfontosabb lépései

Mit tudunk tenni, hogy az egyetemi környezethez való alkalmazkodás sikeres legyen?

Tanuljuk meg hatékonyan kihasználni a rendelkezésre álló időnket. Itt segítségül hívhatunk bármilyen időgazdálkodási technikát, mint például a pomodorót vagy az időblokkok bevezetését, de használhatjuk a Google naptárat is, vagy a saját füzetben vezetett naptárunkat.

Legyünk aktívak. Ez nem csak abból áll, hogy részt veszünk a kurzusokon, szemináriumokon, hanem azt is, hogy érdeklődünk, kérdezünk, kezdeményezünk.

Figyeljünk oda a jóllétünkre. Az egyetemre való átállás stresszel járhat, ezért fontos, hogy odafigyeljünk a mentális és fizikai egészségünkre. Táplálkozzunk egészségesen, hagyjunk időt a pihenésre, de ugyanakkor fektessünk hangsúlyt a mentális, érzelmi jóllétünkre is. Itt segítségünkre lehetnek az egyetem keretein belül működő tanácsadói központok – pszichológiai tanácsadás, karriertanácsadás -, amelyek ingyenesen nyújtanak szolgáltatást a diákoknak

Merjünk segítséget kérni. A szociális támogatás kulcsfontosságú, érdemes minél hamarabb új kapcsolatokat kialakítani, barátokat szerezni.

Maga az alkalmazkodás nem egy velünk született képesség, így dolgoznunk kell ennek a fejlesztésén. Az egyetem első hetei erről az alkalmazkodási folyamatról szólnak: megismerjük az új környezetünket, az egyetem épületét, megtaláljuk a kurzushoz tartozó termeket, megismerjük a szaktársainkat, tanárainkat. Ha aktívan részt veszünk ebben a folyamatban, jelentősen megkönnyíthetjük ezt a kezdeti időszakot.